A Formula-1 legszebb évei, avagy a Räikkönen korszak

Kimi Räikkönen azon kevés F1-es versenyzők közé tartozik, akiket szinte minden rajongó elismer, és nagyon sok kedvel. Gyorsasága egyedülálló, mint ahogy jellegzetes féloldalas, csibészes mosolya is. A Jégember szédületes karriert tudhat magáénak. Gokarttal érte el első sikereit, majd megnyerte a brit Formula Renault sorozat bajnoki címét, ahonnan egyenes út vezetett a Forma-1-be, a Sauber csapatához. A McLarennél töltött öt szép, ám annál kevésbé sikeres évad után 2007-ben tette fel a koronát pályafutására, amikor világbajnok lett a Ferrari színeiben.

A „Finnország gyermekeként” emlegetett Kimi 3 évesen már az apja által készített kismotort vezette, majd 9 évesen gokartra váltott, részt vett néhány finn ifjúsági futamon az A, B és C osztályban és első győzelmeit is learatta. Räikkönen tíz éves gokartos pályafutása 1998-ban teljesedett ki, amikor is megnyerte a Skandináv- bajnokság csúcskategóriáját és a finn bajnoki címet. Ezek után Kimi párhuzamosan gokartozott és indult a Formula Ford- bajnokság futamain. Ám Robertson úgy döntött, hogy a technikai színvonalban erősebb Formula Renault – bajnokságra vált.  A Télis- sorozatban megcsillogtatta kivételes technikai tudását, az összes versenyt megnyerte és a sorozat bajnoka lett. 2000-ben Kimi addig nem látott sikersorozattal hálálta meg a belé vetett bizalmat, ugyanis mind a 10 versenyén a dobogóra állhatott, hétszer a tetejére, emellett hatszor indulhatott a pole pozícióból és 7 futamon a finn jegyezte a leggyorsabb kört, részben olyan pályákon, ahol azelőtt sohasem járt! A Formula-Renault Európa- kupasorozatban is remeket, ezek után nyilvánvaló volt, hogy egy új, szupertehetség érkezett az autósport világába. Kimi sikerein felbuzdulva Robertson merész lépésre szánta el magát: a Formula-3 és az F-3000 kihagyásával egyenesen a Formula -1-be kívánta bejuttatni a félelmetesen gyors finnt. Miután páran kikosarazták, felvette a kapcsolatot Peter Sauberrel, aki így emlékszik vissza: „Azt mondta, hogy ez a Kimi nevű srác olyan gyorsan tud autót vezetni, amit még életemben nem láttam, én meg jót mulattam ezen, tekintve, hogy akkor már közel 30 éve tevékenykedtem az autósportban.” Miután megkapta a tesztelési lehetőséget, Kimi megvillantotta félelmetes tehetségét, és már az első napon meggyőzte Petert, hogy igazi versenyző, így a fiatal finn srác a 2001-es évben a száguldó cirkusz tagja lett. A tehetség utat tört magának. Sokan kritizálták ezt a lépést mivel Räikkönen mindössze 23 versenyt futott együléses versenyautóval, mielőtt Formula–1-es szerződést kapott. Mosley – és mások is – úgy vélték, hogy nagy kockázatot jelent egy ilyen tapasztalatlan versenyzőt F–1-es autóba ültetni.

Räikkönen azonban a teszteken megfutotta a szuperlicenchez szükséges kilométereket, így ideiglenes engedélyt kapott a versenyzésre az FIA-tól az első három futamra azzal, hogy a versenyzési engedélyét akkor véglegesítik, ha nem okoz balesetet vagy követ el komoly szabályszegést.

Räikkönen nem okozott csalódást, sőt, első versenyén rögtön pontot szerzett egy hatodik hellyel. Később a szezon során még nyolc pontot gyűjtött és ezzel a világbajnokság tízedik helyén végzett

A 2001-es szezon vége felé aztán egyre többen suttogták, hogy Häkkinen visszavonul és helyét Kimi veszi át a McLarennél. A hivatalos bejelentéssel az Olasz Nagydíjig vártak, így 2002-től a tehetséges espooi srác az ezüstnyilak vonzásába került. Óriási várakozás előzte meg Kimi és a McLaren első évadját, hiszen egy kétszeres világbajnok helyét vette át. Első McLarennel futott versenyén, a 2002-es Ausztrál Nagydíjon rögtön felállhatott a dobogó harmadik fokára és megfutotta a verseny leggyorsabb körét. A melbournei futamon kívül Räikkönen még három alkalommal állhatott dobogóra: a Nürburgringen és Suzukában harmadik, míg Magny-Cours-ban második lett. Mivel a csapat a szezon során rengeteg műszaki hibával küzdött Kimi végül 24 egységet szerzett, ezzel a vb tabella 6. helyén végzett, egy hellyel csapattársa Coulthard mögött.

2003-ban aztán Kimi megkapta első esélyét a vb cím megszerzésére. Csakhogy megbízhatóság terén még mindig gondok voltak az  MP4-17D- vel. A Malajzia nagydíjon aztán Kimi Räikkönen megszerezte élete első F1-es győzelmét 22 évesen és 157 naposan. A szezon végéig összesen tíz alkalommal állt dobogóra (egy első, hét második, két harmadik hely). A McLarennél töltött második szezonjában Kimi 2 ponttal marad le a vb címről. Bár Kimi sokkal többet hozott ki az autójából, mint ami elméletileg lehetséges lett volna, de ezúttal ez is kevésnek bizonyult . A 2004-es évre új autót készítettek az angol istállónál. Az új MP4-19 valóban gyors volt, már amikor ment, ugyanis a Mercedes motor rendre feladta a harcot a finn alatt, így az első hét futamból mindössze kettőt fejezett be. A Francia GP-re aztán elkészült a több ponton módosított MP4-19B, ez valamivel jobban muzsikált Kimi kezei között. 

 Belga Nagydíjon végre nem hátráltatta a technika és megszerezte pályafutása második futamgyőzelmét. Ám a konstrukció még mindig nem volt elég megbízható, így Kimi a vb pontverseny hetedik helyén zárta a 2004-es évet. Azt az évet, ahol a sok műszaki hiba miatt a világ megláthatta, hogy a gyors finn nem csupán egyike a valaha élt legjobb F1-es pilótáknak, hanem végtelenül kitartó és sohasem futamodik meg a problémák elől. 2005-re aztán új csapattársat kapott Montoya személyében, illetve a szabályok is módosultak, amelyek szerint egy hajtóműnek két versenyhétvégét kellett kibírnia, valamint egy garnitúra gumival kellett végigfutniuk az időmérő edzéseket és a teljes versenytávot. Az Adrian Newey féle MP4-20 ugyan megbízhatóbb volt a tavalyinál, de azért ebben az idényben is akadtak gondok. A szezonban Kimi többször megvillantotta elképesztő tehetségét, 12 alkalommal állt dobogóra, abból hatszor a tetejére, és 10 futamon jegyezte a leggyorsabb versenykört. A szezon érdekessége, hogy pont a motorcserés visszasorolásnak „köszönhetjük” a Jégember legemlékezetesebb diadalát, amit Japánban aratott, ahol a McLaren szezonbéli negyedik cseréjének hatására, csak a 17. helyről rajtolhatott! És újabb bravúros előzéseket bemutatva elsőnek intette le a kockás zászló.

Kimi Spaban is diadalmaskodott, immár másodszor. Így az évad második felére hiába ő vezette a leggyorsabb kocsit, a vb cím ismét kicsúszott a kezei közül. A következő évadban miután Kimi ötödszöri nekifutásra sem kapott elég jó autót a vb cím megszerzéséhez várható volt a finn távozása a McLarentől. Ez az év újabb csalódást jelentett a versenyző számára: a McLaren teljesítménye elmaradt a fő rivális Ferraritól és Renault-tól. Ráadásul a szabályok ismét változtak: a V10-es motorokról áttértek a V8-asokra.

Már az első futamon technikai gondokkal küzdött, de Kimi nem adta fel, így a 21. helyről rajtolva a futam végén a 3. helyen zárt. Ebben a szezonban hiába volt Kimi az egyik legjobb pilóta csak a dobogó 2. és 3. fokaira állhatott fel. A finn hiába tette meg a lehetetlent, egyre többen suttogtak arról, hogy az évad végén visszavonuló Schumacher helyét ő veszi át. 

 

A monzai futamon aztán sokkolták a világot, itt jelentették be hivatalosan, hogy 2007-től Kimi Räikkönen a Ferrari színeiben folytatja pályafutását. A Jégember 5 küzdelmes évad után búcsút vett az ezüst-fekete álomtól.

 Néhányan kételkedtek abban, hogy Räikkönen lazasága beleillik-e a Ferrari munkamániás világképébe, de ahogy mindig, most is a finn eredményei beszéltek. A szezonnyitó előtti hetekben minden figyelem a Ferrarira irányult, hiszen egy éra lezárult és egy új korszak vette kezdetét Kimi főszereplésével. Árgus szemekkel figyelték már a tesztek során, hogy a finn srác hogyan terelgeti az olasz csodamasinát. Az Albert parki évadnyitó futam aztán a Séta a parkban címet kapta, ugyanis Kimi magabiztosan nyerte meg élete legelső Ferraris versenyét. A következőfutamokon szintén dobogóra állt, de Spanyolországban megadta magát az elektronika. Aztán a lendület is csökkent, így Kimi a Francia Nagydíjig nem nyer futamot. A világbajnoki esélyei lecsökkentek, de a hidegvérű finn a szezon folyamán egyetlen pillanatig sem adta fel az álmát: a világbajnoki címet! Az évad közepén aztán megrázta magát és csodálatos győzelmi-, és dobogós szériát mutatott be. Az utolsó futamra Kimi 100 ponttal érkezett, ezzel az összetettben a 3. helyen állt, előtte Alonso 103 és Hamilton 107 ponttal. Brazíliában aztán jó úton járt a második legjobb idő eléréséhez, amikor Hamilton elé keveredett, és feltartotta a finnt. Az időmérő után aztán volt egy feszült pillanat, amikor a Hamilton ellenesek lármázni kezdtek az ellen, hogy Lewis feltartotta Kimit az utolsó mért körében. A kérdéssel szembesülve Kimi nagyjából ennyit nyilatkozott:”Azt hiszem ez néha nehéz, de mindenképpen jobban megkönnyíthette volna a helyzetem, habár nem vagyok benne biztos…” Fordítás: „Nézd, ez az F1. A srác úgyis mindent megtesz, ami belefér. Akár csak én. Ez még csak az időmérő volt, a verseny holnap lesz. Na csá, én már itt sem vagyok.” Nem tudom elképzelni, hogy Michael, vagy ha már itt tartunk Fernando hasonló helyzetben ilyen engedékeny lett volna. Végső soron mégiscsak Kimi hozzáállása az igazi, mert ez tesz tanulságot a legmagasabb versenyzői intelligenciáról, ravaszságról, vagy nevezzük bárminek azt, amitől jó lesz valaki. Azzal, hogy Kimi nem volt hajlandó köpködésekbe kezdeni, tulajdonképpen ezt üzente: „Nem nagy ügy, a feltartás ellenére is nyerni tudok. Csak figyeljétek meg.” Kicsit olyan volt ez, mint amikor Roger Federer a mindent eldöntő ötödik szettben nagyvonalúan megad egy pontot Rafael Nadalnak, holott nem egyértelmű, hogy a labda a vonalon belül pattant-e. A pontot Nadal kapja, de a lendület Federeré. A versenyen aztán Kimi végig fegyelmezetten és hibátlanul vezetett, a második depózás során megelőzte Massát és megnyerte a futamot. Alonso nagy hátránnyal a 3. lett, míg Hamilton csak a 7. helyen ért célba.

Mindez azt jelentett, hogy megvalósult a lehetetlennek tartott végjáték:Kimi Räikkönen megnyerte a világbajnoki címet!

 „Néhány nappal a 28. születésnapja után a Jégember végre felengedett. A dobogó tetején állva, mosolyogva hallgatta végig a himnuszokat, és leintegetett az őt eufóriában ünneplő vörös tömegnek. A külvilág ekkor láthatta először, hogy milyen az igazi Kimi Räikkönen, aki hét küzdelmes évad után immáron elmondhatja magáról: ő a Formula-1 legjobb versenyzője!”

2007-es mérlege 6 győzelem, 3 pole, és a papírformával dacolva megszerzett világbajnoki cím. Nincs több kérdés. Vagy mégis?

Ugyanis néhány évvel ezelőtt egy idényzáró partin történt, hogy két fiatal beszélgetett. Az egyikük a pályán töltött fáradságos nap után kissé bizonytalan Kimi volt: beszélgetni szeretett volna egy kicsit az életről, a versenyzésről, meg mindenről, ami fontos. Már egy ideje beszélgettek a rallyról, a brit-,  és az Euro F-3-ról, amikor Kimi a messzeségbe bámult és mondott valami igazán sokkolót: „Tudod, csak egyetlen vb címre vágyom. Gyűlölöm az F1-et. Imádok vezetni, de minden mást utálok benne. Szeretném egyszer megnyerni a vb címet, hogy kiszállhassak, és belevághassak valami másba.” Fontos megjegyezni, hogy ez még a mclarenes korszakában történt, amikor rendre megadta magát a konstrukció. Mert meggyőződésem, hogy Kimi mára már teljesen más ember. Látszott, hogy élvezte a versenyzést a Ferrarinál (a vége felé már nem annyira azért) ahol viszonylag kevés szponzori kötelességet varrtak a nyakába, és hagyták, hogy önmaga legyen. Ezért képes volt túllépni a vele kapcsolatos sztereotípiákon, és ennek nem csak az az oka, hogy néhány évvel idősebb és tapasztaltabb lett, hanem az, hogy Kimi mindig tökéletesen őszinte volt másokkal és saját magával szemben is. Az elképesztően tehetséges finnek nem volt sosem szüksége arra, hogy „valaki” legyen abban az értelemben, ahogy Ralf Schumachernek el kellett játszania a Michael nélkül is boldoguló kölyök szerepét, vagy Fernando Alonsonak mártírrá magasztosult világbajnokként kell tetszelegnie mindenki előtt. Kimi a legbonyolultabb formájában is egyszerűen „csak” Kimi. Szerintem a legjobban azt szerette az olasz csapatnál, hogy ha az Artic-rallyn el akart indulni egy Skodával, vagy ki akart ruccanni New Yorkba a hétvégén, Luca di Montesemolo és Domenicali nem álltak az útjába. Hagyták, hogy Kimi önmaga legyen, bármi mással megtörnék a varázst. A partin történtek mindazonáltal félrebillentették a fátylat Kimi észjárásáról. Ő nem michaeli értelemben volt ambiciózus, hanem csupán egy egyszerű, tehetséges srác, aki a lehető leggyorsabb autót akarta vezetni.

Ha pedig már nem élvezi az egészet, keres magának valami mást. És volt még valami: Kimi F3-as csapata. Kimi élvonalbeli, minden flacot mellőző, Boyo által vezetett, Rob Wilson által edzett, Robertson által menedzselt F3-as csapata. Gondoljunk csak bele egy kicsit! Egy csúcskategóriás F1-es versenyző pénzt táplál vissza a mai napig! az autósport gyökereibe. Anélkül, hogy erre bárki kötelezné. Anélkül, hogy bármilyen védelmet élvezne egy balul sikerült idénnyel, vagy egy anyagilag döcögősen alakuló évvel szemben. Hosszú távra, jóban, rosszban. Holott az F1 megasztárjai ritkán vetemednek ilyesmire. Fölötte állnak. Túlságosan lefoglalják őket az üzleti ügyek, kivéve persze, ha a testvérüknek, vagy gyereküknek akarnak gyors és könnyű sikert vásárolni. Az F3-as kaland nem más, mint Kimi őszinte rajongásának jele az autósport iránt. Akadt ott néhány jó srác, hát akkor miért ne csinálhatnánk belőlük egy csapatot, hogy aztán nyerjünk együtt 1-2 versenyt? Egyszerű. Ragyogó. Lewis „úriembernek és nagyszerű autóversenyzőnek” nevezte őt, és nem tévedett. Látni ezt abból is, hogy Kimi mennyire vonakodik az előtérbe kerülni, vagy abból, amit a pályán művelt. És néha teljesen váratlan helyzetekben is. Évekkel ezelőtt egy Alpines stars által szervezett motocros rendezvényen Kimit biztonsági okokból egy kisteljesítményű robogóra száműzték, és ő a lábtartókon egyensúlyozott. Miközben a robogó egyhelyben állt. Tökéletesen pontos, alig látható kormánymozdulatokkal tartotta egyensúlyban a motort. Gondolkodás nélkül. A varázslatnak bárki tanúja lehetett, aki egy kicsit is odafigyelt rá…És Kimi jó srác. A jelek szerint több szurkoló szótlannak, ezért unalmasnak is tartja, holott nem várhatjuk el tőle, hogy mindent kiteregessen, csak azért, mert ő csúcskategóriás versenyző. Mindig is tisztában volt vele, hogy kötelezettségei vannak a sajtóval szemben, és ezeket mindig a lehető legjobban próbálta teljesíteni és soha nem nyilatkozott sértően röviden, vagy durván. A csendessége látható volt a dobogón is. Kimi nem ugrált, nem hadonászott a karjával, nem perdült táncra. Csendesen örült, hogy megnyert egy újabb versenyt, hogy azt tehette, amit a legjobban szeret a világon. És nagyritkán visszapillant a rögös útra, amit bejárt. A családja nem volt tehetős, a neveltetése azonban helyes volt. Kimi helyzetében sokan feloldódtak volna az anyagi imádatban, ahogy megízlelték a pénzt és a hatalom mámorát, ő azonban máig szerény maradt. A Brazíl Nagydíj után interjút készítettek Kimivel  a Speed TV számára, majd szokás szerint odafordultak a 2. és 3. helyezetthez. Miközben Peter velük beszélgetett észrevette, hogy Kimi felé int. Miután befejezte az interjút megkérdezte a finntől, hogy mit szeretett volna. „Elfelejtettem valamit. –válaszolta- Indítsátok újra a kamerát.” Megtették, mire Kimi egy utánozhatatlanul bájos monológba kezdett arról, hogy csak köszönni szeretne a szüleinek és a nagyszüleinek, akikről tudja, hogy most őt nézik, és akik nélkül sohasem jutott volna el igáig…..

Igen, Kimi egyszerűen „csak” Kimi. Akkor teljesít a legjobban, ha szívből végezheti a dolgát, és ha nem kell viszonyítania magát senkihez, aki körülötte van, vagy aki előtte játszotta ugyan azt a szerepet. Különleges. Az igazi. És ezért mindenekfölött nagyszerű autóversenyző. A szó legszorosabb értelmében.

A 2008-as idényben mindenki címvédést várt a Jégembertől. Csakhogy a Ferrari gondokkal küzdött. A fő riválisok pedig keményen ki is használták ezeket a gondokat. Kilenc alkalommal állt a dobogóra, de nyerni csak kétszer tudott. A vb összetettben a 3. helyen zárta az idényt. Egy olyan idényt, ami konstrukciós megbízhatóság szempontjából kísértetiesen hasonlított a McLarenes évekhez.

2009-re aztán számos szabálymódosítás történt az F1 keretein belűl. A Ferrari nem igazán tudott alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Az évad feléig nem is tudott dobogóra állni csapat és egyéni hibák miatt. Egyetlen alkalommal tudott nyerni, méghozzá a számára oly kedves belga pályán. Ezen kívül négyszer állhatott dobogóra. Összetettben Lewis mögött 1 ponttal a 6. helyen végzett. A szezon végén a Ferrari bejelentette, hogy Räikkönen elhagyja a csapatot. Esélyes volt McLaren ülésére is Hamilton mellé, de végül a Rali-világbajnokságban való részvétel mellett döntött

2010-ben a Citroën Junior Teammel részt vett a világbajnokság - az Új-Zéland-rali kivételével - összes futamán. A szezon során a Red Bull által szponzorált Citroën C4 WRC-t vezette, navigátora a tapasztalt Kaj Lindström lett.

Räikkönen 2011-ben Ice One Racing néven saját WRC ralis csapatot alapított, hogy ezzel vegyen részt kötetlen módon a WRC futamain, továbbá ezzel az alakulattal enduro csapatot is létrehozott, hogy a fiatal skandináv, de főleg finn tehetségeket pártfogolja a terepmotor-versenyeken. Eközben menedzserével; Steve Robertson-nal megszüntették a Räikkönen Robertson Racing-et, közös F3-as csapatukat. Az autósport ásza idén kipróbálta a tengerentúlon hatalmas népszerűségnek örvendő NASCAR-t is. A 31 éves finn autóversenyző idén nyáron kezdte meg szereplését, először a Truck seriesben próbált szerencsét ICE 1 csapatával. Ez a sorozat a NASCAR előszobájának számít a beilleszkedési időszakot követően pedig jöhet  majd a sokkal jelentősebb Nationwide- sorozat és a Sprint-kupa.

 

Kimi Räikkönen: Független. Zseni. Zárkózott. Nem törődöm. Tehetséges. Elhivatott. Boldog. Szenvedélyes.

Akárhogy is próbálnánk felcímkézni Räikkönent és bármennyire is azon lennénk, hogy megfejtsük a válaszait, mindig ugyanarra a következtetésre jutnánk: életfelfogása egyszerűen brutálisan őszinte. De csakúgy, mint a modern építészetben, itt is ott van az igazi elegancia. Hiszen ő csak azt akarja csinálni, ami jön magától. Kimegy és versenyez. F1-ben, rallyban, NASCAR-ban, teljesen mindegy, hiszen veleszületett tehetségének köszönhetően minden idők egyik legmeghatározóbb személyisége az autósportok történelmében. És lehetőleg még szórakozik és küzd is egy jót. Mert szerinte a sportnak ilyennek kell lennie. És utána? Nos, ahogy ő mondja, majd meglátja. Mert Kimi csak addig teszi azt, amit tesz, amíg élvezi az egészet. Fapofával fogadja, amit a sors hoz, mert eddig is úgy élte az életét, ahogy akarta. És ugyan hányam mondhatjuk el ezt magunkról? A Kimi bolygón mindenki azt teszi, amihez kedve van, és ha már nincs hozzá kedve, abbahagyja. Kihozza a legtöbbet az adott pillanatból, és nem aggódik azon, hogy mi lenne ha. Ahogy Kimi mondja, ez nem egy film, ez az élet. Néha nyersz, néha vesztesz és ez így van rendben. És lássuk be, ez olyan logika, amibe nem igazán lehet belekötni…..

Forrás: Simon István: Kimi Räikkönen, F1 Racing, wikipédia